Az alábbiakban részletezem, hogy miért kell évente elvégezni a gázkészülék karbantartás munkálatait. Nap mint nap találkozom a jelenséggel. A kedves megrendelő kér egy általános karbantartást a gázkészülékére. Ez lehet vízmelegítő, gázbojler, kazán, állókazán, fali cirkó, fali kazán.

A megbeszélt időpontban megérkezve, meglátom az éppen aktuális gázkészüléket. Sok esetben nem árulkodik semmi a gázkészülék állapotáról. Sok esetben viszont igen. Azonban miután lekerül a “kabát” az éppen aktuális gázkészülékről, rögtön világossá válik a laikus számára is, hogy igencsak ráfér a tisztítás a gázkészülékre. Nem egy alkalommal úgy kerülnek a kezeim közé, hogy annak hőcserélő lamellái között nem tud áthaladni az égés során keletkezett füstgáz. És a kéménykürtőbe becsatlakozó füstcső is eldugult az évek során.

Sokszor találkozom azzal, hogy az alumínium füstcsövet elette az égéstermék.

Kötelezővé vált ezeknél a füstgáz elvezetéseknél a tisztítónyílásos füstcsőidom. Ezeket az égéstermék elvezető rendszereket pótolva haladok tovább a gázkészülék karbantartás lépésein. A karbantartási munkálatok a hőcserélő tisztításánál, a kémény és a gázkészülék portalanításánál nem érnek véget.

A következő fázisban a tágulási tartály töltőnyomásának ellenőrzése következik. Ami a fűtési rendszer megbontásával illetve annak fesztelenítésével történik.

Ha nincs a fűtésrendszerben ürítési pont, akkor jobb híján vagy a fűtésosztó végébe, vagy a radiátordugó helyére szoktam felszerelni egyet. De olyan is előfordult már, hogy a fűtésrendszert megbontva telepítettem a rendszerbe. Aztán ezt a csapot két dologra is lehet használni. Nem csak az ürítésre hanem a fűtés töltésére is szolgálhat. Ez azért jó mert ha kevesebbet használjuk a kazánban található töltőcsapot, később kevesebb gondot okozhat. Tapasztalataim szerint egy idő után ezek a szerelvények megfáradnak a készülékben és cserére fognak szorulni. Ami megint fájni fog anyagilag. Amikor a nyomás leürült a fűtésrendszerből, akkor tudunk pontos tágulási tartály töltőnyomást mérni.

A tágulási tartály oldalán két csonk található. Az egyik csonk a fűtésrendszer tágulására szolgáló csatlakozási pont, ez általában col” metrikus menettel van ellátva. Lehetnek 3/4″ vagy 1/2″ – os csatlakozásúak. Illetve az egyéb gyártókra jellemző (itt kifejezetten a gázkészülék gyártók stiftes, bedugós és egyéb csatlakozási megoldásairól van szó), ami olykor megnehezíti a gázszerelő dolgát. A másik csatlakozás egy motorszelepben végződik akár csak egy biciklibelső. Nyilván a mi tartályunkban egy labdát képez. Na ennél a csatlakozásnál tudunk töltőnyomást ellenőrizni évente. Ugyanis! Ha a tágulási tartályban helyet foglalt labda leereszt, a fűtési víz beáramlik a helyére, és innentől kezdve az nem fog tudni hova tágulni. Melegítés hatására a víz tágul és kevésbé összenyomható közeg mint a levegő a tágulási tartály membránjában. Ha a tágulási teret nem biztosítjuk a fűtésrendszerben oszcillálni kezd a rendszerünk nyomásértéke. Ez a tipikus, hajnalban lementem megnézni a kazánt mert nincs fűtés a házban. A kazán hibakódot ír ki. Gépkönyv! Ó! Csak leesett a nyomás a fűtésrendszerben. Töltsünk rá! Megtörténik a dolog és minden működik. Egy darabig. Elkezd fűteni a kazán és üzemi hőfokra kerül a rendszer.

Hopp! Elkezdett folyni a biztonsági szelep. Egy ilyen manőver után az esetek nagy részében a biztonsági szelepet sajnos cserélni kell. Nem baj legalább működött, az a dolga, hogy csöpögjön mikor felmegy a nyomás a fűtésben. Természetesen itt is gyakoriak a gázkészülékekben lévő biztonsági szelepek terén a speciális kivitelű darabok. Ami után lehet aztán szaladgálni, hogy beszerezzük azt. De térjünk vissza a tágulási tartályokra! Sok esetben ezek a membránok az éves gázkészülék karbantartás hiányában összegyűrődve egy galacsint képezve töltik idejük. Én pedig büszkén felpumpálom mit sem sejtve előéletükről. A gázszerelő miután rárakta a keréknyomás mérőt a tágulási tartályra már látja is a manométeren, hogy itt bizony gondok vannak. Na csak pumpáljunk egy kis levegőt abba a membránba! Nyomjad, nyomjad kompresszorocskám! És már érzem is ahogy membránunk átszakad és már megy a levegő a tágulási tartályon keresztül a fűtésrendszerbe. Kezét csókolom!

Ez egyébként nem minden esetben van így. Van mikor igen is jó a készülékben a tartály. Viszont van, hogy a jó tartály is kevés a készülékben ahhoz a fűtési rendszerhez amihez hozzáillesztették. Illik tudni, hogy a fűtésnél 10% tágulási teret kell hagynunk vagy többet. Tehát ha 8l a tágulási tartály a kazánban akkor az nyolcvan liter vizet tud kezelni. Ha viszont több vizünk van, akkor illik ezt kiegészíteni egy külső tágulási tartály beépítésével. Megtörtént a kazán illetve biztonsági szerelvényeinek karbantartása.

Az esetek többségében a rendszer magas pontjain lévő automata légtelenítők cseréje javallott. Amik nagyban megkönnyítik a fűtésszerelő dolgát a légtelenítésnél. Ha a légtelenítők cseréje megtörtént, jöhet a fűtés feltöltése. Természetesen a radiátorok, osztók légtelenítése következik. És a radiátorszelepek átmozgatása. A termosztatikus fejjel ellátott radiátorszelepek sajnos éves szinten leragadnak. Ezek átmozgatásával hatékonyabban fűtenek a radiátorok. Egy alapos gázkészülék karbantartás ezekből a munkafázisokból áll, és így lehet biztosítani a zavartalan fűtési rendszer működést.

Teréki Viktor a víz-, gáz-, fűtésszerelő mester. Gázkészülékek szakszerű karbantartása és javítása Pest megyében. Tel.: 06 30 741 6135