Fűtésrendszer általánosságban

Új fűtésrendszer kiépítés, vagy akár a régi fűtés átalakítása, netán fűtésrendszerek korszerűsítése? Ebben a témában több aspektusból is meglehet közelíteni a fűtésszerelést.

Komplett fűtésrendszer kialakítás

Vegyünk egy lakást vagy épületet, és tervezzük meg a fűtésrendszerünket. A tapasztalt fűtésszerelő és tervező mérnők is, csak pontos számítással tudja meghatározni egy épület hőszükségletét. Kezdjük az alapterület számítással ami szélesség x szélesség x magasság azaz A x B x C. A kapott eredményt megszorozzuk a helység hőigényével ami lehet : jól szigetelt 30W, közepesen szigetelt 45W, rosszul szigetelt 60W vagy egyedi hőigénnyel számolt. A kapott értéket átváltjuk kW – ra és megkapjuk a helység hőigényét. Példa : Szoba mérete 4,5 m x 4 m = 18 m2 X magasság : 2,8 = 50,4 m3 . A kapott értéket szorzom a hőigénnyel ami esetünkben 60W / m3 = 3.024W . Váltsuk át és kerekítsünk = 3 kW a hőigényünk ebben a helységben.

Kondenzációs gázkazán

Alacsonyabb előremenő hőmérséklettel dolgozunk, mint említettem. Azaz adott idő alatt, adott mennyiségű fűtésvíz, egy adott hőleadó felületben kering, adott hőmérsékleten. Ha a kondenzációs kazánt hasonlítom a vegyes tüzelésű kazánhoz, az olyan mintha egy gőzmozdonyt hasonlítanék egy proli elektromos autóval. És ebben az esetben nekünk ezt a két technikát kell ötvöznünk. A radiátor esetében ez azt jelenti, hogy egy 22, DK radiátor ami 600 mm magas és 1300 mm hosszú olyan cirka 3 kw – ot tud leadni magas előremenő hőmérséklet mellett. Ezt növeljük meg egy 22, DK radiátorra ami 600 mm magas és 1900 mm hosszú. Na ez ebben a formában kifogja fűteni a helységet, alacsony előremenő hőmérséklet mellett is.

Radiátoros rendszer

Legyen egy egyszerű és népszerű fűtésforma radiátoros rendszer formájában. Ha kiválasztottuk a radiátort gyártó céget, nézzük meg a termék adattábláján szereplő fűtőértékeket! A radiátorunk hőleadása 90/70/20 C fokon és 75/65/20 C fokon. Milyen fűtési előremenő hőmérséklettel szeretnénk fűteni a radiátorunkat? Vegyük számításba azt a tényt miszerint rengeteg háztartásban fellelhetőek a vegyes tüzelésű kazánok. Amik puffertartály hiányában nagy előremenő hőmérsékletet tudnak előállítani viszonylag rövid időn belül. A Papa tud kilencven fokkal is fűteni igaz? És ezt kombinálva használják mondjuk egy kondenzációs gázkazánnal. Ami alacsony előremenő hőmérséklet mellett tudja jól hasznosítani a gázt. Ebben az esetben számítás ide vagy oda, akár a kapott kW érték még egy félszeresét nyugodtan hozzácsaphatjuk az imént kapott eredményhez. Ami így 4,5 kW lett. A vegyes tüzelésű kazán miatt érdemes megnövelni a hőleadó felület nagyságát. Ezzel a vízteret is növeljük párhuzamosan, ami a biztonság szempontjából is jót tesz. Így nem olyan könnyen forr fel a rendszerünk és nem hűl ki olyan hamar.

Radiátor mérete

A radiátorok hál istennek több méretben kaphatóak. Ezért nem kell aggódni, ha nem ebben a méretben fér el a radiátor a helységben. Radiátor bekötés : Fontos a megfelelő cső átmérő a radiátor bekötéshez. Ha a radiátorunk belépő csatlakozása 1/2″ használhatunk 1/2″ radiátorszelepeket. Régi rendszerek esetében olykor muszáj trükközni, a megfelelő áramlás miatt. Ilyen esetekben a visszatérő ág radiátorszelepét helyettesíthetjük golyós csappal. De akár az előremenő szelepet is golyós csapra cserélhetjük, ezzel növelve az átáramlást és csökkentve az alaki ellenállást. A szerelők közt megoszlik a vélemény, hogy mekkora az a radiátorméret amit már keresztbe kell kötni. Ez az adott helyzettől is függ. Milyen vastag a gerincvezeték? A szivattyútól vagy kazántól számítva hányadik radiátor? Hogyan van szelepelve, mekkorát fog rajta az a szelep vagy csap? Én azt szoktam mondani, hogy 1200 mm hossz felett keresztbe kell kötni egy átlag fűtésrendszer esetében. Kivéve mikor úgy látom, hogy nem kell mert akkor maradhat. Mi bajunk lehet, nem igaz? Kompakt, hatcsonkos, beépített szelepes radiátorok esetében ha a gyártó bemeri rakni a beépített szelepet a radiátorába, köthetjük alsó szeleppel a radiátort. Itt a víztömeg áramlással tudunk játszani a fűtéscső keresztmetszetének megnövelésével. Illetve a beépített radiátorszelepen is tudunk átömlési mennyiséget állítani. A tapasztalt fűtésszerelő úgy vásárolja a radiátort, hogy a gyártó által feltüntetett, megfelelő átengedőképességgel rendelkező radiátorszeleppel szerelt radiátort választja.

Termosztatikus radiátorszelep

Ha vegyes tüzelésű kazán van a fűtésrendszeren puffertartály nélkül, nem érdemes vele szórakozni. Tudom te majd átmozgatod a szeleptányérját a radiátorszelepnek ahogy mutattam, ezzel meggátolva a radiátorszelep leragadását. Sőt ha kell le is szeded a szeleptestről a termofejet mikor a vegyest használod stb. Nem ajánlom mindenkinek. Műanyagcsöves rendszereknél cirkófűtés esetén is szoktunk hagyni egy radiátort amin nincs termosztatikus fejegység. Abból az elgondolásból miszerint a termofejek elzárnak ha elérték a beállított hőmérsékletet. Egy radiátor jó ha mindig nyitva van. Így nem forr fel a gázkazán fűtésvize. Ebben az esetben cirkónk lemodulálja a lángot. Kikeringeti fűtésvizét az utolsó nyitva maradt radiátorunkba, ami általában a fürdőszobai szokott lenni. Tehát lezárnak a radiátor termofejei ha elérik a beállított hőfokot. Ez nyáron sincs másképp. A gázkazánunk kombi kivitel, a meleg vizet is ő csinálja. Bizony ha a meleg vizet csinálja akkor selejt hő is fog keletkezni. Amit a fűtésrendszerünkbe fog továbbítani nyáron is. Ugye szokták tapasztalni nyáron, legalább a kazánhoz eső legelső radiátor melegedését?

Fűtésrendszer kiválasztása

Fém fűtésrendszerek. Lehet hegesztett vascsőből. Presselt idomrendszerű szénacél csőből. Rézcsőből, keményen vagy lágyan forrasztva. Ha a technológia megkívánja anyagában lehet saválló (inox), hegesztve vagy presselt. Ami mellettük szól, hogy bírják a hőt és nagy a szállítóképességük. Ezáltal jól illeszthetőek a szilárd tüzelésű kazánokhoz, és a régi fűtésrendszerekhez egyaránt. Ami ellene szól, hogy általában családi ház esetében falon kívül vezethetőek. Meghosszabbodik a szerelés időtartalma. De hát ez kell a parasztnak mind tudjuk! Én is közéjük tartozom hála Jézus Krisztusnak! Aztán vannak itt ilyen mindenféle, himi humi műanyagcsöves rendszerek. Ezek lehetnek fűtésosztóról leágaztatott kivitelűek, illetve gerincvezetékről leágaztatottak. Félreértés ne essék, ezek a műanyagcsöves rendszerek is teszik a dolgukat, nincs velük semmi gond. Viszont elhelyezésük szerint, az esetek többségében a burkolatok alatt vannak elvezetve. Vigyázzunk rájuk szerelés közben! És utána is az esetleges mechanikai sérülések elkerülése érdekében! Ha lefektettük a vezetékeket védjük le azonnal!

Azért jó ha van a csövön szigetelés!

Védi a sérüléstől és helyet ad a dilatációnak, illetve szigeteli a hőveszteség ellen. Minden esetben nyomás próbázzuk le a hálózatot betonozás előtt! Ha rákerült a burkolat vigyázzunk, szét ne fagyasszuk vagy meg ne forraljuk műanyagcsöves fűtésrendszerünket! Minden felületfűtés alapja a műanyag fűtéscső. Pex csövek, Ötrétegű alumíniumbetétes csövek. Ezek manapság anyagukban térhálósított és diffúziómentes bevonattal rendelkeznek. Az térhálósítás a dilatáció miatt kell, a diffúziómentes bevonat a cső lélegzését akadályozza meg. Nincs hatékonyabb és komfortosabb fűtésforma a felületfűtésnél. Ha nem a költséghatékonyság a lényeg vágjunk bele! Lehet, hogy drágább a bekerülési költsége egy kombinált felületfűtésnek. De behozza a fűtésszámlán idővel. Kondenzációs kazánnal vagy hőszivattyúval alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemeltetve kiváló a hatékonysága. Bízza rám fűtésrendszere kivitelezését, az anyagbeszerzéstől a beüzemelésig! Rövid határidőn belül, a hét minden napján. Tapasztalt fűtésszerelő Budapest összes kerületben és Pest megyében. Tel.: 06 30 741 6135